A fa rendellenességek városi környezetben jóval gyakoribbak, mint a természetes élőhelyeken, mivel az épített közegben a fák sokkal nehezebben tudnak ellenállni a növényi és állati kártevőknek. Ezért különösen fontos a problémák gyors felismerése, szakszerű kezelése és pontos dokumentálása. Ebben nyújt segítséget az IG-Tree fakataszteri szoftver, amely lehetővé teszi a fák állapotának nyomon követését, a kezelési folyamatok megtervezését és a kórokozók, valamint kártevők terjedésének megelőzését.
Milyen fa rendellenességek fordulnak elő városi környezetben?
A városi környezetben élő fákon sokféle rendellenességgel találkozhatunk, amelyek gyengítik egészségi állapotukat és rövidítik élettartamukat. Ezek eltérő eredetűek lehetnek:
- sejtburjánzások és törzsi elváltozások,
- élősködők és növényi kártevők,
- gombás betegségek a leveleken,
- állati kártevők okozta károsodások.
A sejtburjánzás, a városi fák gyakori betegsége
Sok városi fa törzsén találhatók dudorszerű elváltozások, melyek hasonlók a rákos sejtekhez. Az I. kerületi Csalogány utca és Fiáth János utca sarkán álló papíreperfa törzse egy kiemelkedően szép példa erre a jelenségre.
A göcsörtöket okozhatja talajlakó baktérium, de a városokban gyakoribb, hogy valamely emberi beavatkozás által okozott sérülésen keresztül jut be egy kórokozó és sejtburjánzásra készteti a növényt.
Ostorfáknál ezt kiválthatja erősebb visszavágás is. Fontos, hogy ezekben a göcsörtökben nem alakul ki odvasodás, azonban a fa statikai állapotát kissé rontja és az élettartamát is jelentősen lerövidíti.
Efféle sejtburjánzások gyakran megfigyelhetők még zöld juharokon, illetve fehér eperfákon vagy akácon, de sok faj fogékony még rá. Igaz, egyes fajoknál, például a vadgesztenyéknél, nem ismert még a kialakulás körülménye és a pontos kórokozó.
Növényi kártevők, élősködők okozta fa rendellenességek
A legismertebb élősködő a fagyöngy, mely előszeretettel jelenik meg magas ritkás ágrendszerű fák koronáiban. Kifejezetten kedveli az ezüstjuhart és a nyárfákat. Azért nevezik élősködőnek, mert gyökereit a fába mélyeszti és nedvességet és tápanyagot von el a gazdatesttől.
Mennyi fagyöngy után válik menthetetlenné a fa?
Egy-két fagyöngy nem okozhat problémát, de több fagyöngy megjelenése után a fát menthetetlenné kell nyilvánítani, mert annyi tápanyagot vesz el a fától. Egyes források szerint ez a felső határ 15 fagyöngy.
A magokat a madarak – elsősorban a rigók – terjesztik, és a fagyöngytől megszabadulni csak a fa ágával együtt lehetséges, és nagyon hamar át tud terjedni a környező fákra is.
A borostyán megfojthatja a fát
A különböző liánnövények, mint vadszőlő, lonc, trombitavirág vagy a legismertebb borostyán bár nem vesz el tápanyagot a fától, mégis jelenlétével megpecsételheti a támasztékul szolgáló faegyed sorsát. Részben azért, mert egy idősebb borostyán már elég nagy súlyt nyom és a fa statikai állapotát rontja, másfelől a koronába érve szépen lassan megfojtja a gazdanövényt, mely egyre kevesebb fényhez jut és végül elhal.
Leveleken megjelenő gombás elváltozások és következményeik
A városi fák lombján gyakran jelennek meg különféle gombás elváltozások, amelyek nemcsak esztétikai, hanem biológiai problémát is okozhatnak. Egyes betegségek legyengítik a fa fotoszintetizáló képességét, mások ugyan nem okoznak súlyos károsodást, de látványos tünetekkel hívják fel magukra a figyelmet.
Esztétikai és biológiai problémát is okozhat a lisztharmat
A juharfákon időközönként megfigyelhető, hogy a fák leveleit helyenként furcsa minták ’díszítik’. A korai juharnak van néhány gombás betegsége, melyek közül az egyik a lisztharmat.
Ilyenkor a levél színi részén az erek környékén fehér bevonat keletkezik, súlyosabb esetben az egész levelet fehér bevonat borítja és eldeformálja. Ez jelentősen csökkenti a fa fotoszintetizáló képességét és díszítőértékét is.
Lisztharmat gombát egyébként több fajon is találhatunk, de fontos megjegyezni, hogy a kórokozó mindig fajspecifikus, tehát nem ugyanaz a gomba fertőzi meg a korai juhart, mint a kocsányos tölgyet.
A tintafoltosság nem szép, de nem okoz betegséget
Látványos betegsége a tintafoltosság. Jellemzően júniusban először csak egy sárga folt jelenik meg a levélen, majd fokozatosan befeketedik. Ez a betegség nem igazán okoz semmi végzetes elváltozást a növényen.
Érdekesség, hogy a gombának a megjelenését a tavaszi nedves időjárás indukálja és ha ennek ellenére tünetmentes marad a falevél, akkor valószínűleg kén-dioxid található a levegőben.
A rozsdagomba gyengíti a növényt
A rozsdagombák közül az egyik legfeltűnőbb a körtefákon megjelenő körterozsda, amely kezdeti fázisban élénk sárgás foltként jelenik meg a növény levelein, majd őszre fokozatosan a fonáki oldalon kialakulnak rajta a barnás-fekete kitüremkedések, melyek ontják magukból a spórát.
Maradandó károsodást nem okoz, azonban képes jelentősen gyengíteni a fát. A rozsdagombáknak általában több növényre van szükségük a fennmaradáshoz.
A körterozsdánál ez a növény a boróka, ugyanis ott telel át a kórokozó és ezen a növényen is hagy tüneteket, mégpedig a boróka fás részeit károsítja úgy, hogy a fiatal vesszők orsó alakban megvastagodnak.
A városban azért fordulhat elő gyakrabban ez a betegség, mert sokszor telepítenek borókát parkokba szoliter cserjeként, így könnyen fertőzhetik egymást a körtével.
A városi fák leggyakoribb állati kártevői
A fák lombját nemcsak a gombák károsítják, hanem számos állati – rovar és pókszabású – kártevő is.
A kőrisfák ellensége a gubacsatka
Nyáron a kőrisfáknál igen szembetűnő, hogy egyes egyedeken barna színű göcsörtök jelennek meg a vesszők végén ott, ahol a virágzatnak és a tényleges termésnek kéne lennie. Ez a kőris-gubacsatka szívogatása miatt keletkezett elváltozás, mely télen is jól látható a fertőzött egyedeken, ezért veszít a díszítőértékéből.
A tölgyet közel 60 darázsfaj támadhatja
Bár a tölgy nem tipikus városi fa, mégis néhány parkban áll néhány szép és meghatározó egyed. A gubacskártevői nem atkák, hanem darazsak és abból is több, közel hatvan faj károsítja.
Különböző formájú és felületű kemény gubacsokat képeznek a levélen, rügyön, hajtáson, virágon, termésen, melyben a darázs lárvája fejlődik. A fákon nem okoznak nagyobb kártételt, de a lehullott gubacsokkal gyakran találkozni a fák alatt.
Vadgesztenyelevél-aknázómoly az egyik legveszélyesebb kártevő
A vadgesztenyelevél-aknázómoly a gesztenyék levéllemezeibe rakja le tojásait, ahol a lárvák fejlődésük folyamán aknákat képeznek.
Ez borzasztóan legyengíti a fákat, hiszen korai lombhullásra kényszerülnek, majd emiatt korábban hajt ki, mely fagyveszéllyel fenyegeti az érzékeny hajtásokat és ha ez egymás utáni években többször is előfordul, akkor a fa teljesen elpusztulhat. Szerencsére már létezik erre a problémára megoldás.
Ha a gesztenyefák gyökérnyakában körbe egyenletes furatokat látni, akkor az azt jelenti, hogy a fát kezelték aknázómoly ellen, egy felszívódó rovarölő szerrel. A szer az ágvégeken fejti ki a hatását és a talajszintről a nedvkeringés révén jut el a hajtásvégekig.
A fa rendellenességek kezelése és a kórokozók megállítása
A végtelenségig lehetne sorolni a fák különböző kártevőit és kórokozóit. Városi körülmények között ezek a betegségek sokkal könnyebben terjednek a fák között a biodiverzitás hiánya miatt és minél több egyszerre éri őket, annál inkább legyengülhetnek majd végül elpusztulhatnak.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy a megjelenő betegségeket, rendellenességeket, elváltozásokat és kártevőket kezeljék a szakemberek, kiváltképp azokat, melyek biztosan a fa pusztulásához vezetnének, például a fagyöngy vagy a korhadás.
De emellett az időszakosan megjelenő kártevőkre és kórokozókra is érdemes odafigyelni, hiszen a kártételük nagyban befolyásolhatja a következő év fejlődését.
A városi fák rendellenességeinek felismerése és kezelése mellett fontos a fabetegségek gyors kezelése is, hiszen a két hatás erősítheti egymást.
Szüntesse meg a városi fák rendellenességeit még időben!
Az IG-Tree fakataszteri szoftverrel pontosan nyomon követheti a fák állapotát, időben felismerheti a problémákat, megtervezheti a hatékony beavatkozást, és megelőzheti a súlyos károsodásokat, valamint a kórokozók továbbterjedését.
Szerző
Scheffer Viktor
ügyvezető
6 éve irányítom a hazai zöldkataszteri projekteket, valamint az IG Városüzemeltetési Szoftvercsalád fejlesztését. Szakmai fókuszom a jogszabály-kompatibilis kataszterkészítés, és kataszteri rendszer üzemeltetés. Büszke vagyok rá, hogy az ország egyik legnagyobb kataszteri adatbázisát építjük kollégáimmal.
