A városi fák tisztább, élhetőbb környezetet biztosítanak számunkra, azonban mindezért komoly árat fizetnek. A fabetegségek városi környezetben jóval gyakoribbak, mivel itt az élettér korlátozott, a levegő szennyezett, és hiányzik az a szimbiotikus kapcsolat más élőlényekkel, amely a természetes élőhelyeken segíti a fák egészségének fenntartását. Éppen ezért kiemelten fontos a fasorok folyamatos egészségügyi adatainak felmérése és nyilvántartása, amelyhez elengedhetetlen segítséget nyújt a városüzemeltetési szoftvercsalád IG-Tree fakataszteri modulja.
Miért gyakoriak a fabetegségek városi környezetben?
A városi környezet nem csak az emberek, de a növényvilág számára is megterhelő. A fák segítségünkre vannak, hogy egészségesebb, tisztább és elviselhetőbb környezetben éljünk a városon belül.
Azonban arról kevesebb szó esik, hogy a fák mekkora árat fizetnek azért, hogy élhetőbbé tegyék a környezetünket, hiszen az abiotikus tényezők miatt számukra sem ideális az élet a szennyezett városokban.
Éppen ezért a fabetegségek városi környezetben azért fordulnak elő gyakrabban, mert a szennyezett környezet és a szűk élettér miatt legyengülő növények sokkal fogékonyabbá válnak a különböző betegségekre.
A beépített környezet a gyökérzet legnagyobb ellensége
Az első számú problémák mélyen a földben gyökereznek. Azaz csak gyökereznének, ugyanis a beépített környezet talaja ritkán nevezhető termékenynek vagy élettel telinek.
Emellett a járdák és utak közötti kicsi, sokszor csupán egy négyzetméternyi szabad földfelszín jut a fáknak, ahonnan nem sok víz tud lecsorogni a gyökerekhez. Ez a probléma elsősorban az útsorfákat érinti, hiszen parkban élő társaiknak jobb feltételek biztosítottak a víz felvételére.
Tünetek, amikből a fák betegségeire következtethetünk
Annak ellenére, hogy a városi fák igen szűkös helyeken is képesek életben maradni és hozzájutni a talajvízhez számos tünet észlelhető rajtuk, melyek arra utalnak, hogy mégsem teljesen optimálisak a feltételek.
A fabetegségek leglátványosabb tünetei közé tartozik a száraz ágak megjelenése és a csúcsszáradás. Ezeket nem csupán a kevés csapadék okozhatja, és nem csak a sorfáknál fordulnak elő, mégis a forgalmas utak mentén álló fák a leginkább érintettek
Miért nyomja fel a fa gyökere a járdát?
Hasonló, de jóval szembetűnőbb jelenség, amikor az idősebb fák alatt a gyökerek mentén felnyomódik a járda. Ez természetesen sem a fáknak, sem a járókelőknek nem tesz jót.
A jelenség mögött szintén a csapadékvíz hiánya, a kis fahely és a kevés talajvíz áll, hiszen, ha már mélyen a talajban nem jut vízhez a fa, elkezd fölfelé törni a gyökereivel, abba az irányba, ahonnan az a kevés csapadékvíz lecsorog.
A téli sózás pusztító hatása
Szintén az útsorfákat sújtja a talajba kerülő só okozta kiszáradás és akadozó tápanyagfelvétel. A téli útsózáskor ugyanis a sóval keveredett hókupacokat a fák tövébe tolják, melyek elolvadva a sóval együtt beszivárognak a talajba.
A felgyülemlett só pusztítja a gyökérszőröket, melyek a legfontosabb szereplői a tápanyagfelvételnek. Ezek elhalása és a nátrium-ionok magas koncentrációja miatt csökken a tápanyag- és vízfelvételi képesség, ezért a fák fokozatosan a kiszáradás tüneteit produkálják.
A só okozta betegség tünetek városi fákon
A legsóérzékenyebb lombhullatók közé tartozó hársakon, korai juharokon, gyertyánokon és különösen a vadgesztenyén jól megfigyelhetők a sóstressz tünetei.
A levelek szélei elkezdenek száradni és felkunkorodni, majd idő előtt lehullanak és később kényszerből újra kihajtanak. Ez a jelenség nagyon sok fölösleges energiát vesz el a fáktól és jelentősen lerövidíti az élettartalmukat.
Só helyett újrahasznosítható apró kavics
A skandináv országokban éppen ezért nem sózzák az utakat, hanem apró kavicsokat szórnak szét télen, melyeket olvadás után egyszerűen csak összesöpörnek és visszahelyeznek a tárolóba, hogy a következő télen is használhatók legyenek.
A városi faállomány egészségére veszélyes kémiai szennyezők és sitthalmok
A felsoroltakon túl a városi talajban számos egyéb, a fák számára kedvezőtlen tényező is jelen van. Ilyenek például az ipari területek közelében előforduló kémiai szennyezők, a talajban futó közművek, amelyek akadályozzák a gyökerek növekedését, valamint az a tény, hogy sok park egykori sitthalomra épült – ami szintén nem ideális élőhely a növényeknek.
A fák légtisztító és klímaszabályozó funkcióinak is megvannak az árnyoldalai. Minél melegebb van, a párologtatás mértéke annál nagyobb. Ha a fák nem tudják pótolni az elpárologtatott nedvességet, akkor idő előtt hullajtani kezdik a leveleiket.
A fák kiszűrik a port, de meg is betegedhetnek tőle
A levegőszennyezést is igencsak megsínylik a városi fák, hiszen a leveleken megülepedett por, amitől a levegő megtisztult, eltömíti a légcserenyílásokat, amely egy idő után szintén lombvesztéshez vezet.
Bizonyos szennyező gázok pedig elszínezhetik vagy elfoltosíthatják a leveleket, ami a fotoszintézis mértékét csökkenti.
A városi fakárok miatti metszés és ifjítás is veszélyt hordozhat magában
A városi fákat részben felsorolt elváltozások miatt részben esztétikai és akadálymentesítési okokból gyakran metszik, ifjítják. Az ifjítás drasztikus beavatkozásnak tűnik, de ahogy a DeerGarden cikkéből is megtudhatjuk, ilyenkor valójában a városi fák megfiatalításán, ifjításán dolgoznak, hogy az élettartamukat akár több tíz évvel is meghosszabbítsák.
A több beavatkozással járó sérülések és növekedési rendellenességek miatt is kialakulhatnak betegségek.
Szakszerű fatörzs-kezeléssel a sérült fiatal vagy akár koros fák is megmenthetők.
De itt is érdemes odafigyelni, hogy a kezelés valóban szakszerű legyen, mert a nem helyesen kezelt sebfelület vagy a helytelenül kialakított koronaalap elkezdhet korhadni, majd gombásodni. Ez igaz az egyéb sérülésekre is, amit akár autók, fűkasza, gondatlan járókelők vagy egyéb természetes tényezők okoznak.
A taplógomba ellen nincs ellenszer, de a fa élete még meghosszabbítható
A fás részeken megjelenő gombatestek taplógomba ellen nincsen ellenszer. Ha megjelennek a termőtestek, érdemes odafigyelni a fa stabilitására és rendszeresen ellenőrizni azt.
A környezeti és ember által közvetve vagy közvetlenül kialakult körülmények tehát negatívan befolyásolhatják a fák túlélési esélyeit a városokban, ezért gondozásuk, ápolásuk fokozott figyelmet igényel. A fabetegségek mellett érdemes odafigyelni a fa rendellenességekre is, mint a sejtburjánzások, gombás betegségek, növényi és állati élősködők elterjedése.
Előzze meg a városi fák megbetegedését
Az Info-Garden városüzemeltetési szoftvercsaládjának IG-Tree fakataszteri modulja segítséget nyújt a városi fák állapotának felmérésében, rögzítésében, folyamatos nyomon követésében és a fenntartási, ápolási munkák megszervezésében. Amennyiben kérdése van, keresse szakembereinket.
Szerző
Scheffer Viktor
ügyvezető
6 éve irányítom a hazai zöldkataszteri projekteket, valamint az IG Városüzemeltetési Szoftvercsalád fejlesztését. Szakmai fókuszom a jogszabály-kompatibilis kataszterkészítés, és kataszteri rendszer üzemeltetés. Büszke vagyok rá, hogy az ország egyik legnagyobb kataszteri adatbázisát építjük kollégáimmal.
