A városok zöldfelületei nem csupán esztétikai szerepet töltenek be. Számos területen kimutatható a városi fák hatása az életminőségre. Például csökkentik a stresszt, javítják a levegőminőséget, hűsítő hatásukkal elviselhetőbbé teszik a nyári hőséget, csillapítják a zajt, és még a csapadékvíz elvezetésében is részt vesznek. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogyan javítják a városi fák az életminőséget és megmutatjuk azt is, hogy ezeket hogyan lehet a legjobban rendszerezni az IG-Tree fakataszteri szoftverrel.
A városi fák szerepe az élhető városi környezetben
Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a városi fák nélkülözhetetlen elemei az élhető városi környezetnek. Budapest zöldövezeteiben, mint például a Tabánban, a Margitszigeten, a Városmajorban, vagy éppen egy fasorokkal övezett utcában is jól érzékelhető, mennyivel kellemesebb és élhetőbb az a környezet, ahol fák árnyékolják az utakat, padokat és játszótereket.
Hogyan válasszunk fát a kívánt hatás eléréséhez?
A városi fák nem csak érzetre, hanem konkrétan mérhető módon is javítják a városok élhetőségét és életminőségét. Minden egyes fa több funkciót lát el, de érdemes már a telepítésük előtt elemzést végezni az adott területen, hogy milyen funkciót szeretnénk erősíteni és ezeket figyelembe véve kiválasztani az ültetendő fát.
A városi fák legfontosabb környezeti szerepei
Négy területen is fontos szerepet töltenek be a fák a városi környezetben:
- levegőminőség javítás,
- hőmérsékletszabályozás,
- zajcsökkentés,
- csapadékvíz-kezelés.
A városi fák szerepe a levegőminőség javításában – tisztítanak és szűrnek
Az épített és közlekedéssel terhelt területeken a fák egyik legfontosabb szerepe a levegőminőség javítása. Lombozatuk felfogja a levegőben szálló por- és szennyezőanyagokat (PM10, NOx, O₃), a levélfelület mikroszerkezete és a gázcserenyílások aktívan részt vesznek a légkör tisztításában.
Bizonyos fafajok, például a hárs, különösen jók a szállópor megkötésében, míg mások – például a nyír – kevésbé hatékonyak ebben. A lombkorona sűrűsége, mérete és a levélfelület nagysága, mikroszerkezete kulcsszerepet játszanak abban, hogy mennyi szennyeződést képes egy fa megkötni.
A fák levegőszűrő képességét befolyásoló tényezők
- koronaszélesség,
- korona méret,
- levélfelület,
- levélsűrűség,
- levél mikroszerkezet,
- térszerkezet,
- gázcserenyílások.
A városi fák szerepe a hőmérsékletszabályozásban – akár több fokkal is csökkentik a hőérzetet
A hősziget-hatás az egyik legsúlyosabb következménye a sűrűn beépített városi környezetnek. A fák lombkoronája árnyékot vet, a levelek pedig a párologtatás révén csökkentik a levegő hőmérsékletét. Ezzel akár 4–10 °C-kal is enyhíthetik a környezet hőmérsékletét, az árnyéknak köszönhetően a hőérzetet pedig még ennél is jobban csökkenthetik.
A nagy levélfelülettel rendelkező fajok, mint például a fűz, kiemelkedő szerepet játszanak a párologtatásban, míg a platán például az árnyékolásban erős. A hőszabályozás hatékonyságát a fa magassága, lombkorona-alakja és sűrűsége is befolyásolja.
A fák hőmérsékletszabályozó képességeit befolyásoló tényezők:
- korona méret,
- korona alak,
- törzsátmérő,
- magasság,
- levélfelület,
- levélsűrűség,
- levélvastagság,
- levél szín,
- párologtatási intenzitás.
A városi fák szerepe a zajcsökkentésben – tompítják a zajt, szórják a hanghullámot
A fák hangelnyelő és hangvisszaverő tulajdonságai segítenek csökkenteni a városi zajterhelést. A sűrű lombkorona és a nagy levélfelület elnyeli a forgalom zaját, a levelek és ágak szórják a hanghullámokat, így azok tompábban jutnak el a fülünkig.
Parkok szélére ültetett sűrűn lombozott fák természetes hanggátat képeznek.
A térszerkezet, a törzsmagasság, valamint a levélsűrűség mind befolyásolja, milyen mértékben képes egy fa zajcsökkentőként működni.
A fák zajcsökkentő hatását befolyásoló tényezők:
- törzsmagasság,
- korona sűrűsége,
- törzsátmérő,
- levélfelület,
- levélsűrűség,
- levél mikroszerkezete,
- térszerkezet,
- gázcserenyílások.
A városi fák szerepe a csapadékvíz-kezelésben – csökkenti az eső intenzitását, segítik a talaj vízmegtartását
Az aszfaltozott és burkolt felületek miatt a csapadékvíz elvezetése gyakran problémát jelent a városokban. A fák gyökérzete felszívja és visszatartja a vizet, míg a lombkorona csökkenti az eső intenzitását, így mérsékli a lefolyást és az eróziót.
A megfelelő gyökérfejlődés, a koronaszélesség és a levélfelület határozza meg, mennyire képes egy fa részt venni az esővíz-gazdálkodásban. Emellett a csapadék levezetése is hatékonyabbá válik a zöldinfrastruktúra integrálásával.
A fák csapadékvíz-kezelését befolyásoló tényezők
- koronaszélesség,
- korona mérete,
- törzsátmérő,
- magasság,
- levélfelület,
- levélforma,
- levelek száma,
- gyökérfejlődés.
A fák szerepe a zöldinfrastruktúra fenntarthatóságában
A városi zöldinfrastruktúra hosszú távú fenntarthatósága elképzelhetetlen a fák nélkül, és ahogy látható, a megfelelő fafajok kiválasztása meglehetősen komplex feladat. Az IG-Tree fakataszteri rendszer ebben nyújt segítséget. Lehetővé teszi a megfelelő fafajok kiválasztását és elhelyezését. Amennyiben kérdése merül fel, keresse szakembereinket.
