A digitális fakataszter mára nélkülözhetetlenné vált a városi zöldfelületek kezelésében. Míg a papíralapú nyilvántartások minél részletesebbek, annál nehezebben átláthatók, a digitális IG-Tree fakataszter nagy mennyiségű adatot is gyorsan, pontosan kezel, naprakészen tart, és pillanatok alatt kereshetővé tesz. Cikkünkben bemutatjuk, miben múlja felül a digitális fakataszter a hagyományos papíralapú megoldást.
Mi a fakataszter és hogyan zajlik a fakataszter készítés?
A fakataszter egy nyilvántartás, amely egy terület, település vagy erdő fáinak egyedeiről és azok elhelyezkedéséről tartalmaz mennyiségi és minőségi adatokat. A fakataszter készítése során fel kell térképezni az adott területen található fákat, meg kell határozni azok pontos elhelyezkedését és fel kell tüntetni róluk minden később felhasználni kívánt adatot.
Milyen adatokat tartalmaz a fakataszter nyilvántartás?
Minél részletesebb a fakataszteri felmérés, annál többféle adat rögzíthető, és annál sokoldalúbbá válik a nyilvántartás felhasználása. A legfontosabb adatok a fafaj, méretek, kor, állapot és érték, de ezeken túl számos egyéb jellemző is rögzíthető.
A fakataszter nemcsak a terület fajösszetételéről, korstruktúrájáról, a fák állapotáról és értékéről ad képet, hanem támogatja a fenntartási, pótlási és telepítési munkák tervezését is.
Papíralapú fafelvételi lapokon nehézkes az adatok visszakeresése
Mi a különbség a digitális fakataszter és a papíralapú fakataszter között?
Tartalmilag nem kell, hogy különbség legyen a digitális és a hagyományos papíralapú kataszterek között, hiszen mindkét módszerrel pontosan ugyanannyi adatot lehet rögzíteni. Az igazán nagy különbség az adatok feltöltésében, kinyerésében és szűrésében van. Egészen pontosan ennek gyorsaságában. De mielőtt még ezt a kérdést pontosan megválaszolnánk, érdemes egy kicsit megvizsgálni, hogyan alakult ki Magyarországon a fakataszter készítése.
Budapest első fakataszter nyilvántartása
Budapesten az első fakataszter nyilvántartások az 1800-as évek második felében keletkezhettek. A tudatos várostervezésnek köszönhetően a 19. századi térképeken ugyanis nem csak a telkek, épületek és utak – korabeli körülményekhez képest – pontos kataszteri rajzával találkozhatunk, hanem egyes térképeken konkrét fákat és fasorokat is ábrázoltak a parkokban és az utak mentén.
Ezeken a térképeken a fákat sokszor kézzel rajzolták a helyükre, de egyéb információt nem tartalmaztak a növényzetről. Mindenesetre ebből is jól látszik, hogy már több mint kétszáz éve is igény keletkezett a fásszárú állomány térképes nyilvántartására – még ha nem is pontosan úgy, ahogyan az napjainkban történik.
A 20. század folyamán egyre inkább rendszeressé vált a települések fakataszter nyilvántartása, azonban a technológiai háttér hiánya miatt ez akkoriban kizárólag papír alapon történt.
A BP Fatárban jelenleg 236 000 fa szerepel, amelyek papíralapú térképes megjelenítése szinte lehetetlen lenne
Miért nehézkes a papíralapú fakataszter nyilvántartás?
Ennek érzékeltetéséhez a legegyszerűbb mód, ha belegondolunk a rögzíteni kívánt adatok mennyiségébe. Például a BP Fatár nyilvántartásában jelenleg hozzávetőlegesen 236 000 darab fa szerepel és ez csupán a töredéke a Budapesten nyilvántartott fák összességének.
Ha csupán a fák egyszerűsített adatsoraival számolunk, ez a mennyiség körülbelül 4800 A4-es oldalnak felel meg. Ez rengeteg papír, ami manuális módon nehezen kezelhető, elemezhető, ráadásul csak olyan alapadatokat tartalmaz, amik bár alkalmasak arra, hogy egy körülbelüli képet mutassanak a faállomány állapotáról, de ápolási munkák megtervezésére alkalmatlanok.
Minél több az adat, annál nehezebben kezelhető
Ha az egyszerűsített adatoknál több információt kell rögzíteni, akkor ez az adatmennyiség és ezáltal az oldalszám is jelentősen megsokszorozódik, átláthatatlanná válik, és alkalmatlan lesz bármilyen elemzés vagy kimutatás elkészítésére, ami a lényege lenne a fakataszternek.
A térképes jelölés ebben az esetben ráadásul külön helyszínrajzon vagy térképen történik, számtalan pontatlanságot eredményezve. Továbbá az így keletkezett rengeteg tárgyi dokumentum tárolását is meg kell oldani.
A másik nagy hátránya, hogy nehezen lehet a változásokat nyilvántartani, akár a faápolási munkákról, akár adatfrissítésről van szó. Ekkora mennyiségben ugyanis nagyon nehezen követhető, hogy melyik faegyedről készült az eredeti felmérés és pontosan mi változott az előzőekhez képest.
Nehézkes helyszíni felmérés, dupla adatfelvitel
A helyszíni felmérés során sem praktikus papírtömbbel bajlódni, a hibákat pedig nehezebben lehet javítani. Az esetlegesen készült fotókat is utólag kell hozzácsatolni a fa adatlapjához, amelyben szintén sok a hibázási lehetőség.
Mindezeket összevetve az utolsó és egyik legnagyobb hátránya a papíralapú nyilvántartásnak, hogy előbb vagy utóbb, de digitalizálni kell azt.
Ez pedig jelentős plusz munkát ró a kataszter kezelőire.
Ezért született meg az átlátható és naprakész digitális fakataszter
Az analóg adatbázis hátrányait nem kell taglaljuk tovább, hiszen az összes hiányosságára egyetlen megoldás létezik: a digitális fakataszter.
Kezdjük azzal, hogy nem kell vele kétszer dolgozni, tehát nem kell a manuálisan rögzített adatokat később bevinni a számítógépbe, így máris sok-sok órányi felesleges munka és nyomtatópapír spórolható meg.
Helyszíni mérés során sem kell a papírokkal vesződni, hanem elég egy laptop, tablet vagy telefon ahhoz, hogy a mérés adatai egy erre alkalmas szoftverben rögzítve legyenek.
Egy jól működő adatbázis alkalmas az úgynevezett optimális fakataszter létrehozására, melynek lényege, hogy nem csak a fákról lehet bővebb, szűrhető információkat megadni, hanem azok környezetéről is, ezzel jelentősen megkönnyítve az üzemeltetés dolgát. További előnye lehet, ha alaptérkép réteg is tartozik hozzá, így azonnal megállapítható, hogy hol helyezkedik el a vizsgálni kívánt faegyed.
Stratégiai döntéshozatal 1000 oldal átnézése helyett egyetlen pillanat alatt
A digitális fakataszter igazi ereje és pótolhatatlansága a városüzemeltetés területén abban rejlik, hogy a tárolt részletes adatokból pillanatok alatt lehet releváns szűréseket végezni, és a vizsgálni kívánt területeket, vagy akár egyes fákat azonnal kijelölni a térképen.
Ez a funkció teszi lehetővé a veszélyes vagy öntözendő fák gyors azonosítását, valamint a stratégiai döntéshozatalt a városi zöldfelületek fenntartásában, anélkül, hogy több ezer oldalt kellene végig lapozni. Ha pedig valamilyen változás vagy karbantartás történt az adott fán, gyorsan frissíthetőek az adatai, a korábbi mérések pedig archiválódnak, így jól követhető a változás menete.
Egyszerű, azonnali fotódokumentáció
Az IG-Tree szoftver alkalmas fotódokumentációk tárolására is, mely a mérés során közvetlenül a mért fa adatlapján kerül rögzítésre. Ez a funkció azért egyedülállóan hasznos, mert a fafelmérő vagy a kezelést végző megspórolja az utólagos feltöltésre szánt munkafolyamatot, illetve azonnal alátámaszthatóak a fotókkal az adatlapokon szereplő megállapítások.
Elmondható tehát, hogy a digitális fakataszteri nyilvántartás nem csak praktikusabb sok szempontból, hanem költséghatékonyabb és fenntarthatóbb is. A zöldfelület üzemeltetés tervezési folyamatainak idejét jelentősen képes lecsökkenteni és könnyen optimalizálhatóvá teszi a faápolási munkákat.
A digitális fakataszter az Info-Gardentől
Szakembereink több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek fakataszter kezelésben. A papíralapú fakataszter nehézségeit saját magunk is megtapasztaltuk anno, ezért hoztuk létre az IG városüzemeltetési szoftvercsaládot, amelynek IG-tree fakataszteri modulja lényegesen leegyszerűsíti, felgyorsítja a fasorfenntartást, sőt olyan lehetőségeket nyit meg a kezelő számára, ami a papíralapú nyilvántartás során fel sem merülhetett.
